„Néhány évvel ezelőtt a The Game’s Afoot című könyvemben (2018-ban jelent meg) azt írtam, hogy a kínai kormány az embereket viselkedésük alapján jelöli. Ezt úgy hívták, írtam, hogy social engineering, és az állampolgárokat viselkedésük alapján rangsorolták és értékelték.

„A kormány” – írtam – „mérni fogja az emberek viselkedését, hogy eldöntse, milyen szolgáltatásokra jogosultak. Bárki, aki közlekedési szabálysértésért, bliccelésért vagy tilosban járásért fekete pontot kap, azt fogja tapasztalni, hogy többé nem jogosult a közszolgáltatások és jogok teljes körére. Ezenkívül az internetes tevékenységet is felhasználják majd a magatartás értékeléséhez.

Azok az egyének, akik rossz dolgokat tesznek az interneten (vagy akiknek a keresései megkérdőjelezhetőnek tűnnek), „fekete jelzést” kapnak. A „felelősségteljes” munkát végző személyek fokozott ellenőrzésnek lesznek kitéve.

„Ezt társadalmi hitelpontozásnak hívták, és akkor azt írtam, hogy valószínű, hogy a nyugati kormányok hamarosan követni fogják ezt a példát.

„És ezt nagy lelkesedéssel teszik is. Lehet, hogy ez még nem érte el nyilvánvalóan az önök városát – de el fogja, ó, el fogja. . .. . „

Dr Vernon Coleman (https://vernoncoleman.org/articles/horrors-social-credit

Mi is a kinai rendszer lényege?

2020-ban élesben is beindul az a kreditprogram Kínában, aminek már negyedik éve zajlik a kötelező kísérleti szakasza: 0-24-ben fogják megfigyelni a lakosokat az utcákon felszerelt okos kamerákkal, és a cselekedeteik alapján pontszámokat osztanak rájuk, ami megmutatja, mennyire jó állampolgárok. Aki ügyes, annak sokkal jobb és olcsóbb lesz az élet, aki viszont valamiért a rendszer rosszabb végét kapja el, annak nagyon megnehezíthetik a mindennapjait. Kínában szépen lassan kiépítik a világ első digitális diktatúráját, ahol az emberek minden lépéséről tudni fog a kormány és a hatóságok.

Aki végignézte a lassan kultsorozattá váló Black Mirrort, annak erről a cikkről azonnal beugrik majd a Nosedive című rész, aki viszont nem látta még, annak erősen ajánljuk: minden, ami ebben a kicsit több, mint egyórás történetben szerepel, Kínában valóság lesz 2020 után. A sorozatban láthatjuk, ahogy az emberek próbálnak navigálni egy olyan társadalomban, ahol az egymásra adott pontszámok mondják meg, valaki mennyire értékes része a társadalomnak, és egyúttal azt is, hogy milyen élete lehet. Ha ugyanis valakit nagyon lepontoznak, az elveszít egy rakás olyan lehetőséget és jogot, amelyek hiányában az életminősége drámaian lecsökken.

A sorozatrészt nézni nagyon jó, de benne élni már maga a pokol lenne – a kínai embereknek azonban hamarosan nem lesz más választásuk, mint megtapasztalni, milyen is az, amikor minden lépésüket kamerák figyelik, és minden döntésüknek súlyos következményei lehetnek. A kialakulófélben lévő kreditrendszer, aminek 2014-ben több városban indult el a kötelező próbaprogramja, és ami tényleg nagyjából úgy fog működni, mint a Nosedive disztopikus társadalma:

az emberek minden mozdulatát, minden döntését egy kreditrendszerbe integrálja, ami alapján a mesterséges intelligencián alapuló algoritmus megmondja, hogy valaki mennyire értékes tagja a társadalomnak.

Ha valaki ügyes, rengeteg előnyhöz juthat, ha viszont a kötél rosszabb végét fogja meg, komoly szankciókra számíthat.

Kínában már most 200 millió megfigyelőkamera biztosítja a rendet az utcákon, ezeket 2014 óta a kormányzat arra is használja, hogy a saját polgárai után kémkedjen: megfigyelik, hogy ki hová tart, betartja-e a KRESZ szabályait, hol és mit vásárol, kivel beszélget. 

Minden beleszámít a pontszámába, ami alapján végül eldől, hogy a társadalom melyik szegmensében kap helyet. A rendszer integrálja a korábbi tanulmányokat, az orvosi adatokat, a bűnügyi feljegyzéseket, az állambiztonsági értékeléseket, a szociális kapcsolatokat, sőt, még a vásárlási szokásokat is. Szürreálisnak tűnik, de ha valaki vásárol például egy üveg bort, azzal ront a pontszámán, mert ez egy függőségre utaló magatartás, míg ha pelenkát vesz, az feljebb tornázza a kreditjét, mert felelősségteljes magatartást sugároz.

Az olyan techóriások, mint az alibaba.com, ami a világ legnagyobb online viszonteladói oldala, vagy az Alipay mobilfizető app már be is épültek a rendszerbe. A videóból kiderül, hogy van, aki a rendszernek nagyon is a jó oldalát látja csak, és van, aki annak ellenére húzta a rövidebbet, hogy semmi rosszat nem tett.

A 36 éves Dandan Fan például csak az előnyét ismeri fel a pontszámozásnak. A videóból kiderül, hogy kényelmesnek és hatékonynak tartja a rendszert, amibe ő például tökéletesen beleillik: fiatal, városi nő, aki marketingmenedzserként dolgozik, és igyekszik, hogy minél jobban megfeleljen az elvárásoknak. A 800 pontos skálán 773 pontja van, ami olyan előnyökhöz juttatja őt, hogy nem kell például foglalót fizetnie hotelekért, jegyekért vagy albérletért.

A rendszer arra is figyel, hogy kit választ valaki élete párjának, és bár Dandan szerelemből ment férjhez, a megfelelő 

emberhez tette: a férje az igazságügyi minisztériumban dolgozik, és nagyon magas pontszáma van.

Így fiuk szép esélyekkel indul neki az életnek: a legjobb oktatást fogja kapni, amit csak a kínai állam nyújtani tud. Dandan tehát abszolút meg van elégedve a kreditrendszerrel, és sokkal nagyobb biztonságban érzi magát tőle, bár a videót látva felmerül az emberben a kérdés: nem azért dicséri-e ennyire, hogy újabb pontokat kaphasson, és ne pontozzák le őt azért, mert kritizálja a kormánya döntéseit.

A videó másik szereplője, Liu Hu, aki Csungking városában él oknyomozó újságíróként, és korábban a Kommunista Párt kétes ügyeit leplezte le. Ez persze a kormánynak nem tetszett túlságosan, ezért feketelistára tették, ami egyelőre abban nyilvánul meg, hogy

nem foglalhat sem repülőjegyet, sem vonatjegyet, és az összes közösségi médiafiókját törölték

– így gyakorlatilag egy kényszeredett házi őrizetben van a kreditrendszer miatt. Azt mondja, hogy semmi illegálisat nem követett el, csak a munkáját végezte, ami miatt ő is, és családja is viseli a következményeket.

Koncentrációs táborok a szabályszegőknek 

Bűncselekmények elkövetése nélkül gond nélkül átnevelőtáborba küldenek bárkit akár csak azért, mert szakállat növesztett.

A rendszer ugyanis nemcsak a szabályszegőt, hanem a közeli családtagjait és barátait is érinti. A helyzet igazán Hszincsiang régióban szörnyű, ahol a pontszámok egyáltalán nem is léteznek: a nagyrészt ujgur kisebbség lakta területen háromféle ember létezik: a megbízható, az átlagos, és a megbízhatatlan. 

Itt nagyon könnyű a rendszer rossz végére kerülni, és akit a harmadik kategóriába sorolnak, az bizony oktatótáborba kerül, ami sokkal inkább tűnik koncentrációs tábornak.

A jó pontszámmal rendelkezők olcsóbban használhatják a tömegközlekedést, akinek alacsony a pontja, jegyet sem foglalhat utazáshoz 

fotó: PHOTOX / IMAGINECHIN

 

Sok sebből vérzik a rendszer

De nemcsak az igazságtalan pontosztás lehet a kreditrendszer problémája. Mivel egy online algoritmusról van szó, meg is lehet hackelni, ez pedig, ha az ország teljesen berendezkedik a használatára, katasztrofális következményekkel járhat.

Ráadásul újabb utat adhat ahhoz, hogy a kínai Kommunista Párt a saját barátait helyezze előtérbe: egészen egyszerűen magasabb pontszámot ad azoknak, akik számára jövedelmező munkát végeznek, teljesen mindegy, hogy egyébként megszegik-e a törvényeket, vagy sem.

Ráadásul a kínai kormány nemcsak azokat fogja fokozottabban megfigyelni, akik már megszegték a törvényt: arcfelismeraz arcfelismeréses technológiát fejlesztő CloudWalk nevű helyi cég egy olyan programot is tesztel, amely adott személy mozdulatait és viselkedését elemezve határozza meg, mekkora eséllyel követ el valamilyen bűncselekményt az illető, legyen az merénylet, robbantás, vagy gyilkosság.

Kínában egyre fejlettebb módszerekkel figyelik meg az embereket, és ez még csak a kezdet.

Ezeket a rendszereket bűnmegelőzési célokra hivatkozva állítja fel a kínai rezsim. Az indoklás szerint azért, hogy a hatóságok kiszűrhessék azokat a személyeket, akiket bűnözői adatbázisban tartanak számon, vagy antiszociálisnak találnak.

De ebbe a csoportba beleértik a kormányellenes, kritikus hangokat, a politikai aktivistákat, a kisebbségeket is. Gyakorlatilag bárki életét ellehetetlenítik, aki nem hódol be száz százalékosan a kormánynak.

Már a rendszer jelmondata is ijesztő: a hatóságok szerint a célja az, hogy 

“a megbízhatók szabadon mozoghassanak bárhová, a megbízhatatlanoknak nehéz legyen egy lépést is megtenniük”. 

Kína nagyon jó úton halad afelé, hogy a világ első hightech társadalommérnöki projektjét hajtsa végre – a kreditrendszer következményei pedig beláthatatlanul tragikusak lehetnek.

Bajorország: szociális kreditrendszer 

Szeptembertől kezdődően az „erényes polgárra” kell koncentrálni: aki jó, és például szelektálja a szemetet, energiát takarít meg és tömegközlekedést használ, azt pontokkal kell jutalmazni, amiért bizonyos előnyöket szerezhet. Sajnos nem újdonság az, amit sokan Európa első szociális kreditrendszerének tartanak: Bajorországban már régóta terveznek egy nagyonhasonló rendszert az „ökotokennel”

A bajor „fenntarthatósági jelző” már a „klímavédelmi offenzíva” 2019-es hosszú változatában is megjelent. A cél „a fenntartható magatartás elősegítése a mindennapi életben a környezettudatos cselekvés díjazásával”. A tokennek „jelzõ hatással kell lennie a vállalatok és a polgárok számára” (azaz oktatási intézkedés). Az állami digitális minisztérium a felelős.

Ami egyesek számára ártalmatlan zöldfülű trükknek tűnik, az valójában az első nagy lépés a kínai stílusú szociális kreditrendszer felé. A jók és engedelmesek jutalmat kapnak. Az viszont, hogy Németországban hogyan bánnak az engedetlenekkel, a Covid-19 és az oltási kampány óta túlságosan is világossá vált: ezért csak idő kérdése, hogy mikor változik át paradigmaváltás az „engedetlenek nem kapnak jutalmat” helyett az „engedetlenek” felé. aktívan büntetik” zajlik . A jövőben az olyan oktatási rendszerek, mint az „ökotoken”, nagyon egyszerűen csatlakoztathatók lesznek a „digitális azonosítóhoz”, amelyet többek között az EU Bizottság is régóta tervezett. Ami egy ártalmatlan „digitális pénztárcának” tűnik az állampolgárok összes személyazonosító okmányával, könnyen felügyeleti és ellenőrzési eszközzé fajulhat, amely megnehezíti azok életét, akik nem gyűjtenek elegendő pluszpontot – például bankszámlájuk zárolásával vagy érvénytelenítésével.

Egyesült Királyság : mikrochippes digitális pénztárca 

A kézbe ültetett „Walletmor” mikrochip egy digitális pénztárcával működik majd az érintés nélküli fizetésekhez.

 

A londoni székhelyű Walletmor olyan mikrocsipet dob piacra, amelyet a kézbe lehet ültetni, és amely digitális pénztárcával együttműködve lehetővé teszi az érintés nélküli fizetést.

 

A technológiai vállalat szerint a mikrochip a „Purewrist” alkalmazással működik, és a beültetés mindössze 4 percet vesz igénybe.

 

Az implantátum már kapható 299 dolláros áron

Jelentette a BBC :

 

Mikrocsipet először 1998-ban ültettek be emberbe, de csak az elmúlt évtizedben vált a technológia kereskedelmi forgalomban elérhetővé.

 

A brit-lengyel Walletmor vállalat tavaly azt mondta, hogy elsőként tett elérhetővé beültethető fizetési chipeket.

 

„Az implantátummal lehet fizetni egy italért a riói tengerparton, egy kávéért New Yorkban, egy hajvágásért Párizsban – vagy a helyi élelmiszerboltban” – mondja Wojtek Paprota alapító és vezérigazgató. „Bárhol használható, ahol elfogadják az érintés nélküli fizetést.”

A Walletmor chipje, amely kevesebb mint egy grammot nyom és alig nagyobb, mint egy rizsszem, egy apró mikrochipből és egy biopolimerbe – egy műanyaghoz hasonló természetes anyagba – zárt antennából áll.

 

Paprota úr hozzáteszi, hogy a chip teljesen biztonságos, rendelkezik hatósági jóváhagyással, a beültetés után azonnal működik, és szilárdan a helyén marad. Nem igényel akkumulátort vagy más energiaforrást sem. A vállalat azt állítja, hogy már több mint 500 ilyen chipet értékesített

Svédország: egyre népszerűbbek a mikrochippek 

A mikrochipek egyre népszerűbbek Svédországban, és most a svédek Covid oltási útlevelet a kezükbe vagy is a bőrük alá ültetnek be

 

” A Covid tanúsítványt egy chip formájában ültetik be a kezedbe vagy bárhol a bőröd alá. Egyre népszerűbbé válik, hogy különböző információkat tartalmazó chipet ültetnek be a testünkbe, és most már a Covid tanúsítványt is be lehet építeni a chipbe.” – jelentette tavaly az Aftonbladet című svéd napilap.

@thegatewaypundit (https://www.thegatewaypundit.com/2022/04/hand-implanted-microchip-walletmor-will-work-digital-wallet-contactless-payments/)

 

Olaszország:  Smart Citizen Wallet

„Social Credit System” mi ennek a magyar megfelelője? „közösségi pontrendszer”? „társadalmi bonusz rendszer”? A kínai modelt Európa is kezdi átvenni. Olaszországban (Bologna) szeptembertől indul egy ilyen pilot projekt, „Smart Citizen Wallet“ és Bajorországban íz „Ökotoken” is hasonló lesz.

Aki a szemétjét szépen szétválasztja, energiával takarékoskodik és busszal és nem saját autóvak közlekedik, azokat előnyben kell részesíteni.

Social Credit System nicht nur in Italien: Auch in Bayern kommt dieses Jahr ein solches System